Szerző
”Amióta az eszemet tudom, a nők történetei érdekelek, a kemény témákat keresem. Újságíróként dolgoztam évekig, majd elkezdtem regényeket írni. Valamiért Afrikából indultam a történeteimmel. Írtam a tanzániai vidéki nők helyzetéről, a törzsi női nemi szerv csonkításról. Foglalkoztam arab, muszlim feminista mozgalommal és női szexturistákkal is. Csupa fontos de távoli téma. Szépen lassan észrevettem azt, ami az otthonomban történt. A szemem előtt, a szomszédban. Hosszú utat jártam be, talán nem hiába.”
Durica Katarina 1983-ban született Pozsonyban, Csehszlovákiában. Csallóközben, Somorján nőtt fel, ahol 2002-ben érettségizett a helyi gimnáziumban majd a Nagyszombati Egyetemen végzett művészettörténetet és műkereskedést. 2004-ben Egyiptomba utazott, ahol idegenvezetőként és telepített képviselőként dolgozott. Ezt követően Jordániába, Törökországba majd Tunéziába települt át. Ezeknek az országoknak a turista desztinációi inspirálták első regénye, a “Szökés Egyiptomba” megírásakor. Magyar és szlovák nők százai utaztak az olcsó, last minute kirándulásokra, hogy ott a helyiek szexuális szoltáltatásait vegyék igénybe.
A könyv 2013-ban jelent meg a Jaffa kiadónál, szlovák fordítása hónapokig a sikerlisták élén járt.
2008-ban Pozsonyba költözve újságíróként helyezkedik el. 2010-ben a Radičová kormány idején a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági minisztérium szóvivője.
Budapesten szabadúszó újságíróként dolgozott, azóta is rendszeresen készít nőket érintő témakörökben riportokat, interjúkat. A magyarországi ELLE magazin hasábjain jelennek meg írásai 2013-tól, 2011-2013 közt az Index-nek tudósított több szlovákiai politikai eseményről. Írásai jelennek meg többek közt a National Geograghic, WMN, Index, a szlovákiai magyar Új NŐ havilap felületein.
Második regénye, „Szlovákul szeretni” a Libri kiadónál jelent meg a 2016-os budapesti könyvfesztiválra. A történet Tanzániában kezdődik, egy műkereskedő felvidéki magyar lány identitáskereséséről szól. Csehszlovák kaland, afrikai kitérővel…
“2018 előtti években jártam a csallóközi falvakat, városokat és interjúkat készítettem a 90-es évek maffiaáldozataival. Általános iskolás voltam, amikor Dunaszerdahelyen, 20 kilométerre Somorjától, a kisvárostól, ahol éltem lányok százai váltak csoportos nemi erőszak áldozattá. Az akkori áldozatok közül sokan „A rendes lányok csendben sírnak” című regényem kapcsán beszéltek először, a tömeges nemi erőszak túlélői (akik akkor 16-18 évesek voltak), anyák, akiknek maffiózó lett a fiuk, és férfiak, akiknek tönkre tették a vállalkozását és az életét.”
„A rendes lányok csendben sírnak” című regénye a 2018-ban a budapesti könyvhétre jelent meg a Libri kiadónál és tíz nap alatt elfogyott az első kiadás. A regény a tizedik utánnyomásnál jár, megvásárolták a megfilmesítési jogait és a Vígszínház a műsorára tűzte.
A regény színpadi változata 2021 március 13-án a Vígszínház Házi Színpadán debütált Paczolay Béla rendezésében, Kiss Marival, Balázsovits Edittel és Márkus Lucával.
TEDx Liberty Bridge Bátor és brilliáns című konferencián 2019-ben előadóként szerepelt és nyíltan beszélt regénye munkafolyamata okozta posztraumás stresszről.
“Végighallgattam több tucatszor, ha sikeres könyvet akarok írni (jelentsen ez bármit is), akkor hagyjam a fenébe a határon túli történeteket. “Csallóköz, Felvidék, ugyan már? Hol a pokolban van az? Kutyát sem fog érdekelni!” Aztán végig hallgattam párszor azt is, hogy “menő és aktuális” témákkal kell foglalkozni, Jöttek az olyan jó beszólások is, hogy “Ha nőkről fogsz írni, előbb-utóbb beskatulyáznak, hogy te olyan Danielle Steel vagy!” És gyakran elhangzott az is, hogy rendben van, hogy az én regényem a női szemszögből mutatja meg a cselekményt, de “valahogy hiányoznak belőle a férfiak”. Erre egy ideje ugyanazt válaszolom. A Pál utcai fiúkból is hiányoznak a lányok?”
2019-ben költözik Brüsszelbe és itt írja “Városi rókák” című regényét a diplomatafeleségekről, kelet-európai prostituálakról, a bosszúpornó lelki háteréről.
A “Városi rókák” c. regénye az első, amit önállóan ad ki, a saját maga által indított Piros Hó Kiadóban.
”Ez az első regényem, amit nem egy nagy kiadó ad ki.
Saját kiadót alapítottam, a Városi rókákkal debütál a Piros Hó Kiadó. Miért pont Piros Hó?
Timitől, a Rendes lányok csendben sírnak interjúalanya- itól és más nőktől is számtalanszor hallottam ilyen és ehhez hasonló mondatokat:
„Én erről nem beszéltem senkinek.” „Soha senki nem kérdezte meg.” „Megfenyegettek, azt mondták, ha beszélek, úgysem hisznek majd nekem.” „Majd ha piros hó esik!”
És nekem is számtalanszor mondták, hogy nem lehet, ne is próbálkozzak, úgysem sikerül, foglalkozzak in- kább „bjuti” témákkal, azért legalább rendesen fizetnek.
„Tudod, mikor leszünk ott, hogy az erősen tabusított női témákról végre normálisan beszéljünk?”
Hát eljött az idő. Hull az a piros hó. Piros Hó Kiadó”
2022 –ben jelent meg „Mennyit adtál érte?” című regénye amiben a magyar béranyák, petesejtdonorok és meddő nők világát mutatja be. „Durica Katarina ismét tabutémákat döntöget, és ahogy azt tőle már megszokhattuk: elmegy a falig, hogy megírja azoknak a sorsát, akik nem beszélnek, vagy akikről mindenki más hallgatni szokott.” – írja a könyv fülszövegében Kovács Krisztina, a Vígszínház vezető dramaturgja.
2024-ben debütált Pelekaland a nyaralóban című, kisiskolásoknak szóló meseregénye, ugyanebben az évben megjelent a folytatása: Pelekaland a nagyvárosban.
A könyveket Dózsa Csilla illusztrálta.
2019-ben Aranykönyv dobogós helyezés
2020-ban a kiszolgáltatott nőkért végzett munkájáért Hightlights of Hungary jelölt lett
2023 ELLE awards az év szerzője katergória jelöltje
Férje Feledy Botond külpolitikai szakértő, három gyermeket nevelnek, Farkast, Kamillát és Rózát.
